Furulyahang a semmiből....
Az embereknek hatalmas igényük volt a csendben megszólaló szép tiszta hangra. A mai embernek nagyon nehéz meg érteni, hogy mennyire más lehetett csendbe élni, amikor itt minden utca sarkán bömböl valami a fülébe. Ez az oka a mai ember zene iránti tiszteletlenségének, sőt ellenreakciójának is. Az áram, tranzisztor és a hang rögzítés felfedezése előtt, az élő zene egy kuriózum volt, egy ritkaság, amire hajlandó volt a falu apraja nagyja összegyűlni, ez ma is így van, és minden utolsó porcikájával rá hangolódni a ritka eseményre (ez már viszont nehéz a mai embernek ...)
A régiek a furulyákat legtöbbször maguknak készítették el, az állatok és a természet mellett élő ember szabadidejébe ilyen és ehhez hasonló játékokat faragott magának. A furulyák követelménye, a középkori hangszerekhez hasonlóan, hogy önmagukhoz viszonyítva pontosak legyenek. Persze ez is relatív fogalom, mert a zenekari kíséret nélküli furulya apró eltéréseket mutat a hang rendszerébe, mely önmagába nem vevödik észre. Szintén a pásztori kreativitás eredménye, a tilinka, melynek elkészítését már tárgyaltuk.
Ahogy tapasztalatom, és az elmondottak alapján rekonstruálni tudtam a helyzetet, úgy tűnik, az idők folyamán a furulya készítését át vette egy pár erre specializálódott falu, vidék, vagy személyek, akik rá jöttek, hogy igény van az általuk készített hangszerre, és meg próbálnak "fütyülve pénzt csinálni". Így jelent meg a piacokon az eladó pásztorfurulya, azoknak a lusta pásztoroknak a hangszere, akik nem voltak hajlandók meg tanulni a kifaragását, vagy nem volt idejük a gyerekeiknek egy hangszert készíteni, amire majd később unokáik is büszkék lehetnek.
Így ki alakultak a vásározó pásztorfurulyakészitők, akik már egy más életformát képviseltek, nagy tiszteletnek örvendtek, ha megjelentek egy furulyázó faluba, és valószínűleg nagy előrelépés volt a hangszer hagyományában is. Az egyik előnye az lehetett, hogy a falu lakossága könnyebben tudott egyforma furulyát vásárolni, mind ha mindenki magának faraggatta volna a havasokba. Ha egy embertől vásárolják, és jól össze próbálják, akkor ugyanazon ember modelljei, ugyanazon eszközei alól, csakis egybeszóló furulya jöhet ki. Azt is tapasztaltam, hogy egy furulyakészitő falu egészében mennyire ragaszkodik a jól bevált modellekhez. Ennek is egyik oka, hogy hosszú távon egyforma furulyák jöjjenek ki a "szalagról".
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Az én gyerekeim is büszkén mutogatják a pajtásaiknak, hogy apa csinálta tilinkó meg furulya. Azért jó érzés.
Kavalka, Dabas
bankicu@citromail.hu
(Kavalka, 2011.06.22 12:40)