Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Furulyahang a semmiből....

2009.02.03

Az embereknek hatalmas igényük volt a csendben megszólaló szép tiszta hangra. A mai embernek nagyon nehéz meg érteni, hogy mennyire más lehetett csendbe élni, amikor itt minden utca sarkán bömböl valami a fülébe. Ez az oka a mai ember zene iránti tiszteletlenségének, sőt ellenreakciójának is. Az áram, tranzisztor és a hang rögzítés felfedezése előtt, az élő zene egy kuriózum volt, egy ritkaság, amire hajlandó volt a falu apraja nagyja összegyűlni, ez ma is így van, és minden utolsó porcikájával rá hangolódni a ritka eseményre (ez már viszont nehéz a mai embernek ...)

 

A két síptipus sorsa...
 
És nézzük meg ezt a helyzetet a pásztorfurulya két síptipusa , a dugós és félenfuvó szempontjából. (lásd. általános ismertetés) Ha a pásztor magának keszit hangszert, akkor el döntheti, hogy a sípját milyenre faragja. A félenfuvás elég nehéz technika, sok ügyességet és gyakorlatot feltételez. A pásztorembernek mindebből van bőven, ráadásul egy ilyen misztikummal elő állni a falu szeme láttára, még büszkeség is. Fülöp bácsi is nagy büszkeséggel beszélt a félenfuvós nagyapjáról.

 A régiek a furulyákat legtöbbször maguknak készítették el, az állatok és a természet mellett élő ember szabadidejébe ilyen és ehhez hasonló játékokat faragott magának. A furulyák követelménye, a középkori hangszerekhez hasonlóan, hogy önmagukhoz viszonyítva pontosak legyenek. Persze ez is relatív fogalom, mert a zenekari kíséret nélküli furulya apró eltéréseket mutat a hang rendszerébe, mely önmagába nem vevödik észre. Szintén a pásztori kreativitás eredménye, a tilinka, melynek elkészítését már tárgyaltuk.

Ahogy tapasztalatom, és az elmondottak alapján rekonstruálni tudtam a helyzetet, úgy tűnik, az idők folyamán a furulya készítését át vette egy pár erre specializálódott falu, vidék, vagy személyek, akik rá jöttek, hogy igény van az általuk készített hangszerre, és meg próbálnak "fütyülve pénzt csinálni". Így jelent meg a piacokon az eladó pásztorfurulya, azoknak a lusta pásztoroknak a hangszere, akik nem voltak hajlandók meg tanulni a kifaragását, vagy nem volt idejük a gyerekeiknek egy hangszert készíteni, amire majd később unokáik is büszkék lehetnek.

 

Így ki alakultak a vásározó pásztorfurulyakészitők, akik már egy más életformát képviseltek, nagy tiszteletnek örvendtek, ha megjelentek egy furulyázó faluba, és valószínűleg nagy előrelépés volt a hangszer hagyományában is. Az egyik előnye az lehetett, hogy a falu lakossága könnyebben tudott egyforma furulyát vásárolni, mind ha mindenki magának faraggatta volna a havasokba. Ha egy embertől vásárolják, és jól össze próbálják, akkor ugyanazon ember modelljei, ugyanazon eszközei alól, csakis egybeszóló furulya jöhet ki. Azt is tapasztaltam, hogy egy furulyakészitő falu egészében mennyire ragaszkodik a jól bevált modellekhez. Ennek is egyik oka, hogy hosszú távon egyforma furulyák jöjjenek ki a "szalagról".

 

Ez persze nem zárta ki az otthon maguknak furulyát készítő ezermester tipusu emberek ügyeskedéseit, főleg, hogy a makacs székely a mai napig nem ad ki pénzt valamiért, amit ő is el tud készíteni... Csángó földön is nagyon sok saját készítésű furulya kerül elő, ez a készítő büszkesége is, ilyenkor. Egy igazi furulyakészitő, furulyás, egy leszerelt WCcsöbe is egy pásztorfurulyát lát, és meg menti a kárhozattól. Ugyanakkor nagyon sok jó furulyás, ma már nem pásztorkodó ember, hanem "normális" polgári életet élő, "derék" munkás ember, és inkább pénzért vesz egy jó furulyát, ami megbízható, ahhoz, hogy gyermekkorából hozott hajlamait ápolgassa vele. A mai adatközlőinknek nagyjából ez a helyzete.

 

 

Amikor az ember már nem magának gyártja, esetleg szeretné, ha gyereke gyakorolna rajta, akkor hajlamosabb dugósra képezni ki. Nem beszélve a vásárosokról, akik tudták, hogy az a réteg aki nem képes magának hangszert gyártani, az a félenfuvással is hadilábon áll. Így ők, ha gyártottak is, csak elvétve. Ez lehet az egyik oka, hogy ez a fuvástechnika ennyire visszaszorult, szinte ki veszett. A másik talán az idő felgyorsulása, mely a falusi közösségekre is ki hat, és nem jut idő nehéz technikák elsajátítására.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

bankicu@citromail.hu

(Kavalka, 2011.06.22 12:40)

Az én gyerekeim is büszkén mutogatják a pajtásaiknak, hogy apa csinálta tilinkó meg furulya. Azért jó érzés.

Kavalka, Dabas

Válasz